Idézetek a pipázással, pipával kapcsolatban
„Az ebéd semmi egyéb, mint egy küzdelem arra, hogy a pipadohány jobban essék a magyar embernek. Ha lassan, vékonyan eregeti, az a megelégedettség, nyugalom jele. A nagy füstmacskák már izgatottságra mutatnak.”
/Deák Ferenc/
„Számos felderítőm jelentette, hogy számos férfival és nővel találkoztak, akiknél valamiféle cső volt, amelyben édeskés illatú növény izzott. Úgy vélték, ezek száraz levélszárak voltak, amelyeket úgyszintén száraz, ám szélesebb levelekkel fedtek be. Az emberek a másik felét szívták, és valósággal itták be a füstöt. Bár szemmel láthatóan kábító hatással volt rájuk, mégis úgy tűnt, védi őket a fáradtságtól. A bennszülöttek szerint ezeket a hengercséket ’tobacos’-nak hívják.”
/Kolombusz Kristóf-1493. november 6./
„Tegnap összetalálkoztam egy öreg tengerésszel, akivel felhörpintettünk egy pohár bretagne-i borocskát. Míg iszogattunk, váratlanul elővett iszákjából egy fehér tárgyat - mondhatni olyan volt, mint egy hosszú csőben végződő kalamáris -, valamint egy zacskót. A szélesebb végét megtöltötte valamiféle barna levéllel, amelyet tenyerében morzsolt szét, egy parázzsal izzásba hozta, és egy pillanat múlva a pipát ajkai közé illesztve füstöt eregetett a szájából, ami engem alaposan meglepett. Azt mondta, erre a portugálok tanították, akik pedig a mexikói indiánoktól lesték el. Meg is nevezte, hogy ez ’petuner’, és szerinte frissítő hatású, és kellemes gondolatokat ébreszt.”
/Pierre Grignon-1525/
„A floridaiak valamiféle szárított növényt egy agyagedénykében végződő botban tűzzel hoznak össze, és a boton keresztül szippantgatnak a kiáradó füstből, ami elűzi éhségüket, és négy vagy akár öt napon keresztül is megvannak hús és ital nélkül, és az összes francia ugyanezt használja ezzel a céllal.”
/John Sparke-1565/
„Uram, igaz hitemre mondom, és az egész világ cáfolhatatlanul igazolja, hogy jártam Kelet-Indiában, ahol a dohány terem, és ott jómagam s még tucatnyi gentleman huszonegy héten át semmi más étket nem ízlelt, csupán ennek a füstjét. Nyilvánvaló, hogy ez csakis kegyes isteni ajándék lehet.”
/Ben Johnson-Mindenki saját szájíze szerint (színdarab)-1598/
„Fenséges füst mely napkelet s nyugat
Fiának egyként nyújt kéjt és vigaszt...”
/Lord Byron-1823/
„Egy aszott öreg reszkető kézzel maga felé húzta a pipát, majd zsebéből előhúzta saját dohányát, és kibontotta. A hosszú évek adta biztonsággal dörzsölte és pödörte, azután felnyitotta pipájának fedelét, és ráérős lassúsággal megtömködte. Egy pillanatig gondolataiba merült. E gyönyörteli élvezet végtelen hosszú időnek tűnt. A kiszolgáló fiú előrehajolt, és fogójával egy darab faszenet tartott. Az öreg gondosan beillesztette a szárat a kókuszdióba vájt lyukba. Mélyet szippantott, köhécselt, sercintett egyet, majd újra nekilátott. Beesett arcán elömlött az élvezet, miközben orrán-száján át eregette a füstöt.”
/Michael Asher/
„Mikor is rontó szándékkal Isten ellen vétkeztek, önnön személyeteket és javaitokat károsítjátok meg… e szokásnak hódolva magatokra vonjátok minden tisztes polgár és az összes idegen - kivel a sors összehoz- elítélését, megvetését és haragját. E szokást undorító látni, szörnyű szagolni, károsítja az agyat, veszélyes a tüdőre, és ami a legrettenetesebb: a bűzös füstöt fújva leginkább a feneketlen pokol kénköves tüzét idézitek.”
/I.Jakab, angol király- ’Tiltakozás a dohányzás ellen’ című kiáltványának részlete- 1614/
„Ha józanul élnek vele, a dohány valójában pozitívan hat az egészségre. Megnyugtatja az idegeket, a nyugalom és elmélyülés perceivel ajándékoz meg bennünket, és ami a mindennapi élet száz bajával küszködő ember számára valami olyat nyújt, ami a nap bármely szakában elérhető, és élni lehet vele. Mi az amerikai békepipától tanultuk el a dohányzást. Őseink megértették, milyen nagy társadalmi és erkölcsi tanulságot szívtak ebből magukba az indiánok, és bölcsen maguk is élni kezdtek vele.”
/Roger Scruton-1997/
„A bölcsességből, míg a pipa ég
Egyszerre csak fél mondat is elég
A fáradt bölcs ha gondolatát veszti
Megáll, szippant- és aztán újra kezdi.”
/William Cowper- 1782/
”Gyújts rá pipádra ha jól megtömted
Fogadom, nem is akarsz már többet.”
/Cope Tabacco Plant, Deehtaerg- 1875/
„Van barátom, hív, bár nem sok,
S barátot nem lelsz könnyen,
De van pipám, jó kandallóm
Meg egy hű, ódon könyvem.”
/Dan McGrew vadászata, R.W. Service/
„Micsoda élvezet üldögélni a tűz előtt a telerakott pipaállvány mellé húzódva, és nézni, ahogy mindegyik briar, agyag- vagy tajtékpipa más és más alakot villant a fel-fellobbanó fényben. És milyen megelégedettség önti el az embert, amikor néhány perc múlva újra szemügyre veszi a polcokat, ahol is sorjáznak a tiszta és édes pipák, készenlétben ahhoz, hogy megtöltsük őket kedvenc dohányunkkal.
/Mark Twain/
„Öreg pipám oly ütött-kopott,
Ezüst szegecs mi tartja csak,
Ha jókedvet vagy bút hozott
Az idő- én mindig szívtalak.”
/C.G. Halpine- Török tajtékpipámhoz, 1860/
„Mik számítanak korunk bajai és jajai közé? A fullasztó versenyfutás, rohanás gond, örökös sietség, hivalkodás és törekvés. Most a pipa megnyugtatja az embert, lecsillapítja nyughatatlanságát elnyomja a nemszeretem sietséget, és szörnyű álmatlanságot, pulzusa egyenletes lesz, és arra támad kedve, hogy nyugton üljön karosszékében, és élvezze ennek örömét, hiszen ez a világ egyik legkellemesebb és kényelmesebb dolga, és hadd menjen a világ a maga sietős kerekén tova. Az igazi pipázó az, aki szájában tartja pipáját, és éppen ez az a jel, amely alapján meg tudod különböztetni a valódi és az álságos dohányost. Elidőzik, mielőtt véleményt mondana a dolgokról. Véleményét kérded: kétszer is meggondolja, mielőtt egyszer is válaszolna, közben szívja pipáját. Az illékony, felfelé szálló füstkoszorú eszébe juttatja az embernek, hogy a géniusznak, a szellemnek milyen földöntúli elvágyakozása és könnyedsége is van, és hogy a lélek örökkön nem evilági otthonába kívánkozik.
/Adam Horbrook- Családi viszály/
„Vedd fel a vörös követ a földről,
Békepipákat faragj belőle,
Tépd le a nádat mi melletted ring,
S a legszebb tollakkal ékesíts fel,
Szívjátok együtt a kalumetet,
És mostantól testvérként éljetek!
/Longfellow Hiawatha/ |